Titokzatos helyek hazánkban #3 Csővári vár, Nyugat-Cserhát
Kis hazánk 93.030 km2 területe számtalan titokzatos helyet rejt magában, melyek mind arra várnak, hogy a természeti- és az építészeti kincseket szerető túrázók felfedezzék őket. Ezzel a bejegyzéssorozattal épp ilyen helyeket szeretnék bemutatni a kedves érdeklődők számára.
Ebben a bejegyzésben a Cserhát nyugati térségébe kalauzollak, ahol a történelem nem csupán egy vár romjaiban rejtőzik.
A Nyugat-Cserhát ezen területe kőzettani szempontból igazán különleges. Nem csupán azért, mert triászkori dachsteini mészkő alkotja a Csővári vár alapját képező, 349 méter magas Várhegyet, hanem azért, mert ennek a mészkőtömbnek a déli oldalában két, hévizes eredetű barlang is található.
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisában rögzített adatok szerint az 1. számú barlangot - melyet néhol Uhu-barlangként is emlegetnek - 1932 és 2013 között hivatalosan összesen négy alkalommal vizsgálták. Az 1950-es évek végén a környékre rendszeresen kitelepülő Budapesti Vörös Meteor Sport Klub feljegyzései szerint borsókő- és cseppkőképződményeket is találtak. Az említett sport klub feljegyzései között szerepel még további két barlang is, azonban csak a 2. számú barlangról készült írásos feljegyzés, mely szerint ez a lapos üregszerű barlang két bejárattal is rendelkezhet, illetve nagy valószínűséggel ez is hévizes eredetű.
Most, hogy megismerhettük a mélység titkait, időszerű a címadó várat is górcső alá venni.
Nagy múltú vár áll Csővár várhegyének tetejében, ugyanis építését az 1280-90-es években kezdték meg. Az Árpád-ház 1301-es kihalását követően mozgalmas hatalmi harcok vették kezdetüket. Ezekben az időkben Csák Máté fegyveresei megtámadták a várat és el is pusztították azt.
Az ostromot követően a vár újra felépült és 1319-ben már írásban, Károly Róbert adományaként meg is említették "Castrum nostrum Cheewar" formában. Ezt követően a vár, annak birtokosai között kézről-kézre járt, mígnem 1486-ban Mátyás király - az ő törvénytelen fiának - Corvin Jánosnak adományozta. 1496 és 1548 között aztán ismét kezdetét vette a tulajdonosok folyamatos cserélődése.
Buda 1541-es elestével nagy fordulat következett be a vár életében, mivel az, stratégiai szempontból jelentősen felértékelődött. Ekkor megerősítették és nyugati oldalának védelme érdekében megépítették a 20 méter magas rondellát. Szükség is volt a megerősített várra, mivel a törökök 1551-ben megtámadták és el is foglalták azt. A megszállók néhány évig őrséget tartottak fenn a várban, majd magára hagyták. Ekkor kezdődött meg az erődítmény hanyatlásának első időszaka.
180 év magány után, 1731-ben a Prónay család birtokába került a vár, akik nem áldoztak annak helyrehozatalára, sőt! Az acsai kastély építésekor "kőbányaként" használták az egykor magasan meredező várat. Jól lehet, hogy a ma látható falrészletek ekkor alakultak ki és maradtak fenn máig is, dacolva az idővel és az időjárás viszontagságaival.
A modern korban, 1954 és 1961 között a várban állagmegóvási munkálatokat végeztek, amikor is feltárásra került az erődítmény közepén található ciszterna. Sajnos ettől részletesebb régészeti feltárás nem történt a várban.
Napjainkban ez, a több, mint 700 évet megélt vár saját felelősségre szabadon látogatható.
Bízom abban, hogy ezzel a bejegyzésemmel is sikerült közelebb hoznom hozzád, kedves olvasó hazánk eme viszonylag keveset emlegetett szegletét és esetleg kedvet is kaptál a hely felfedezéséhez.
A NaTúra a várhoz rendszeresen szervez vezetett túrát, melyről bővebben a NaTúra-naptár menüpontban olvashatsz részletes információkat.
Kellemes felfedezést kívánok, összhangban a természettel.
Szerző: Menyházi Regina
Szeretnél még több érdekes és hasznos cikkeket olvasni? Kattints a lenti gombra és már böngészhetsz is!